2010. február 5., péntek

Az útszórósó vásárlásom története.

Több társasházban tekintettel a folyamatos havazásra elfogyott az útszóró só.
Felhívott a közös képviselő, hogy az általa kezelt társasházakba majd most Ő veszi meg a sót, tud egy jó helyet, csak annyit kér tőlem, hogy hordjam én ki. Mondom rendben. Megmondta Újpesten a címet, hogy hova lehet menni a sóért.
A gyerekeket is vittem magammal, ugyanis ma nincs ovi, ezért velem voltak itthon. Megérkeztünk a helyre, bemegyek a gyerekekkel, mondtam jöttem a sóért. Mondták ott van a raklapon, és rámutatott az eladó az 50 kg-os zsákokra.
Na ez pazar, ugyanis eszembe jutott, hogy cipelhettem le egyedül a társasházaban levő tároló helyekre és pincékbe. Ráadásul még hátránya a nagy kiszerelésnek, hogy kell hozzá vödör is, amibe átöntjük a zsákból a sót, és abból szórjuk a járdára. Ezért jobb a 10 kg - os kiszerelésű útszóró só.
Elkezdtem kihordani a sót a társasházakban, közben a gyerekeknek pisilniük kellett, álljak meg, mert menjünk be az állatkertbe,  éhesek és menjünk a McDonalds - ba (bementünk) álmosak, szomjasak stb.
A társasházakban is bemutatkoztak, a hókupacokon ugráltak, a járdán fetrengtek, a lakók az ablakban meg nevettek.Holnapra meg ráadásul megint nagy havazást mond...