Az élelmiszerbacilus Joseph Lister sebészről kapta a nevét, aki a sebészeti eszközök fertőtlenítésének a fontosságára hívta fel a figyelmet az 1860 - as évek végén.
Ha a listeria ételbacilus - az arra fogékonyabbak - krónikus betegek, várandósak, idősek - szervezetében szaporodásnak indul, az esetek bizonyos hányadában tüdő, agyvelő, vagy agyhártya gyulladást okoz. A fertőző képessége nem túl nagy, a súlyos betegség kialakulásához több tízezer baktérium szükséges. A listeria az élelmiszereken nem okoz látható elváltozást.
A baktérium viszont, a hűtőszekrényekben tárolt élelmiszerekben is képes szaporodni. A listeria, a szalmonnelabaktérium mellett, az ételekben megbúvó leggyakoribb kórokozó.
Az ételmérgezésekért leggyakrabban a szalmonella és a listeriabaktériumok a felelősek. Az OEK jelentései szerint a szalmonella Magyarországon 7-8 ezer, a listeria bacilus 10-20 embert betegít meg évente. Viszont sokan úgy esnek át a fertőzésen, hogy nem tudják, hogy mi okozta a két - három napos hasmenésüket.
A listeria - szalmonella megbetegedésének kockázatos tényezője, a nem elég körültekintően előkészített háztáji disznóvágás. Pl. a 3 - 4 óránál rövidebb ideig főzött disznósajt, ugyanis az ahhoz használt alapanyag nagy része a sertés fejéből származik, a jószág mandulájában pedig állandó bérlő a szalmonellabaktérium. Az otthoni kolbászkészítés akkor lehet veszélyes, ha pl. ízfokozás céljából vaddisznóhúst is kevernek a töltelékbe. Ugyanis a vaddisznóhúsban előfordulhat a trichinella nevű fonalféreg, vagy annak lárvái.
Forrás: hvg
