2009. április 30., csütörtök

Egy nehéz délelőttünk, a társasházkezelőmmel.

A napokban felhívott az egyik társasházkezelőm, hogy találkozzunk, mert árajánlatot kellene adnom egy társasházra. Mondtam rendben van. Másnap elmentem hozzá, leraktam a kocsimat nála, és az Ő autójával mentünk tovább. Ő az a társasházkezelő barátom, akihez mentem, amikor autó balesetem lett. A társasházhoz vezető úton meg is kérdezte, hogy mehet gyorsabban? Mondtam mehet, semmi gond nem parázom. ( annyira )
Megérkeztünk szerencsésen, megnéztük a társasházat, visszamentünk a kocsijához, erre látjuk, hogy kerékbilincs van rajta. Eszeveszett telefonálgatásba kezdett, kiderült, hogy akkor szedik le a kerék bilincset, ha postán befizeti a mellékelt csekket, és azt el is faxolja a megadott számra. Mondhatom szép kis eljárás: mi van, ha nincs 15 000 Ft valakinél, vagy ha mondjuk nincs a közelben posta, esetleg gyerekkel van. ( megjegyezném, vett parkolójegyet, a tábla meg nem volt értelmezhető ) Ehhez az eljáráshoz csak gratulálni tudok. Kerestünk egy postát, ment elöl, én bicegtem utána. ( még mindig fáj egy picit a lábam a baleset miatt ) Egyszer csak visszanézett, és vigyorogva megkérdezte: Na mi van, nem jössz? Hát mondtam ez pazar. Elintéztük a postán a befizetést, levették a kerékbilincset, elmentünk egy ismerőséhez. Megyünk vissza hozzá, már a Hősök terénél jártunk, amikor egy autó nekünk jött. De úgy, hogy belénk tolta egy harmadik. Hát kérem ilyen csak a mesében van. Kitöltötték a betét lapokat, én meg osztottam az észt nekik, hogy hogyan kell. Sajnos van benne gyakorlatom. Elindultunk vissza hozzá, én meg néztem árgus szemekkel, hogy ugyan mi fog még történni. Végük is nem történt semmi.
Kész szerencse...

2009. április 29., szerda

Történetek, és szakmai tanács. Minden jöhet...

Lezártam a szavazást, nem akarom nagyon húzni tovább. Megvannak a nyertesek. A legtöbben mindkettőt szeretnék, azaz legyenek történetek, és tanácsok a takarításról, tisztításról, illetve a higiéniáról. Hát akkor mindent bele.

2009. április 28., kedd

Történetek, vagy inkább több szakmai tanács legyen a blogban?

Azzal a nem titkolt szándékkal kérem ki a blogom olvasóinak a véleményét, hogy megtudjam milyen irányban írjam tovább a blogomat.
Történeteket szeretik jobban, vagy szeretnének több takarítással, tisztítással, higiéniával kapcsolatos ötleteket, tanácsokat.
Jobboldalt elhelyeztem egy közvéleménykutató kérdőívet, várom rá az ötleteket. Köszönöm.

2009. április 27., hétfő

Egy hétvégi pihenés története, kritikus szemmel. Ez nagyon nem tetszett.

A hétvégén voltunk egy vidéki nagyváros szállodájában pihenni, kikapcsolódni. Nem írom le, hogy hol, és melyik szállodában, mert nem szeretném rontani a szálloda hírnevét. Nem is ez a célom. Viszont a szoba amit kivettünk botrányosan koszos volt. Van egy szokásunk a feleségemmel: Ha elmegyünk nyaralni, vagy pihenni egy hétvégére egy szállodába, mindig kitakarítjuk a fürdőszobát higiéniai szempontok alapján. Nem szívesen ülünk rá a WC - re, illetve nem fürdünk olyan fürdőkádban, vagy zuhanyzóban, ahol előtte rengeteg ember megtette már ezt. Ez nem a szállodát minősíti, lehet, hogy minket, talán túlságosan finnyásak vagyunk, de kérem kettő kisgyerekkel biztosra kell mennünk. Amúgy ezzel nem csak mi vagyunk így, hanem elég sok ismerősünk is. Viszont ami most történt, az eléggé kellemtelen volt. Amikor elfoglaltuk a szobát a feleségemmel megdöbbenve álltunk. Eléggé koszos volt. Eléggé? Még ez a szó sem illik ide. Gondoltuk a szoba kitakarításához csak nem fogunk neki, úgyhogy lementem a recepcióra, mondtam mi a helyzet, erre ők: azonnal intézkednek. Adtak egy másik szobát. Egy nagyobbat, drágábbat, szebbet, ugyanazon az áron. És az tiszta volt. Ezt profin megoldották. A személyzetről annyit, hogy végig nagyon barátságosak voltak. Viszont véleményem szerint, a szálloda takarítását nem szervezték ki, azaz nem takarító cég takarítja. Valószínűleg saját alkalmazottakkal. Végül is nekem mindegy, hogy hogyan oldják meg, csak tisztaság legyen. Mert ha egy vendég reklamál, hogy koszosak a szobák, az már elég kínos nem? És nem csak a szállodának, hanem a vendégnek is.

2009. április 23., csütörtök

Porózus, vagy nem porózus csempe. A fürdőszoba takarítás szempontjából.

Egy baráti házaspár építkezik. Szoktak hozzánk járni, és kérdeztem őket, hogy haladnak? Mondták most fogják venni a padlólapokat, csempéket. Erre kapásból kérdeztem ,hogy a fürdőszobába milyen csempét fognak választani. Porózus, vagy nem porózus felületűt? Mintha ráéreztem volna. Ment köztük a vita, hogy melyiket válasszák. Ugyanis nem mindegy a felület szempontjából, hogy milyen könnyű takarítani. A porózust nehéz, a másikat meg könnyű. A feleség a nem porózust akarta, a férj meg a porózust, arra hivatkozva, hogy a fényes felületű csempe vizesen csúszik. Amiben viszont igaza van.
Hát kérem, a feleség mellé álltam a szavazás tekintetében. Egy nem porózus (fényes) felületű padlólapot, csempét sokkal könnyebb takarítani, mivel nem megy bele az apró felületi mélyedésekbe a szennyeződés. Ezáltal higiénikusabb is. Amikor legközelebb találkoztunk velük, mesélte a feleség, hogy másnap a férje odament hozzá, és azt mondta morogva: Tudod mit, legyen olyan, amilyet Te akarsz...

2009. április 20., hétfő

Környezebarát tisztítószer. De ennyire?

Mivel takarító cégem van, ezért rendszeresen kapok ajánlatokat különféle tisztítószerekre, valamint takarító eszközökre, a forgalmazó cégektől. Örülök is neki, szeretem az újdonságokat. Jó dolog fejlődni, és a modern környezetbarát, hatékony tisztítószereket használni. Mindig próbáljuk a legújabb technikát alkalmazni a takarítás során, figyelve a környezet szennyezés elkerülésére, illetve a takarítandó felületek állag megóvására.
A napokban felhívott egy tisztítószer forgalmazó cég üzletkötője, és ajánlotta, az általuk forgalmazott minőségi tisztítószereket. Megbeszéltünk egy találkozót, elmentem hozzájuk, és szépen sorban bemutatta a tisztítószereket. Tetszett amit láttam, tényleg minőségiek voltak. Sorra került a felmosó szer is.
Kézi felmosáshoz - tehát nem a súroló automatához való - tisztító szert mutatta. Az állaga jó volt, az illata is, illetve az ár - érték aránya is megfelelő volt. Tehát gazdaságos.
És most jön a lényeg:
Megkóstolod? - kérdezte. Néztem meredt szemekkel, mondtam köszönöm nem vagyok szomjas.
Persze azért nem tanácsos - mondta, mert különböző illat anyagok is vannak benne, de valóban környezet barát a termék. Vettem is belőle, be is rendszeresítettük, az összes általunk takarított irodáknál, irodaházaknál, társasházaknál. A takarítónőim nagyon meg vannak elégedve. Meg én is, hogy rátaláltam.

2009. április 18., szombat

Tavaszi nagytakarítás 2. A második nyertes.

Ma reggel voltunk Budafokon, a második nyertesnek kitakarítani a lakását. Pontosabban a családi házát. Már a telefonon keresztül is szimpatikus volt a tulajdonos az egyeztetés során, és ráadásul várt minket a bejárati kapunál.
Megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból, a takarítóim elszívtak egy cigit. ( húú a korondi blogos barátom mit fog ehhez szólni ) Bementünk, erre így indított: a cigi megvolt, jöhet a kávé? Mondtuk jöhet, és jött a vigyor is.
Egy 200 éves házban takarítottunk, volt hozzá szép kert, meg három kutya. Jó kis élmény volt a számunkra, még nem takarítottunk ilyen korú házban. A takarítás gyorsan ment. Ablaktisztítás, törölgetés, padlószőnyeg tisztítás stb...
Érdekes, konyha és fürdőszoba takarítást nem kért. Megdicsértük a kertjét, erre mondta mindjárt jön, megy a kertbe. Felment a padlásra, a vizsla utána és kikötött a kb. 15 méter magasan levő kertjében, ami a padláson át volt megközelíthető. Kiderült, hogy régen valami szőlő birtok volt, és ilyen magasan van a kertje, amit mi alulról is láttunk egy picit. Meg a vizsla farkát, ahogy csóválta, mivel ment a gazdája után, ott fennt. Egyszer csak eltűntek, halljuk jönnek le a padlásról a lépcsőn, a szemünk meg kikerekedett. Szedett nekünk gyönyörű szép virágokat, amivel az egyik takarítónőmmel testvériesen elosztottunk. Úgyhogy vasárnap otthon kertészkedés lesz, elültetem szépen őket.



2009. április 15., szerda

Tavaszi nagytakarítás. Megvan a két nyertes...

Március elején felhívtak az egyik kereskedelmi rádióból, hogy indítanak egy játékot, aminek a lényege a következő: Tavaszi nagytakarítás. Átrendezik a stúdiót, letörlik a keverő pultot, megmossák az ablakokat, és ami a legfontosabb, kipakolják, a zenei polcot. És ha már pakolnak, akkor előveszik az összes lemezt, és leporolják a feledésbe merült slágereket. A hallgatónak pedig az a dolga, hogy az óránként ismertetett dal részlet, illetve a dalról mondott információk alapján, kitalálják a címét.
Két fődíj van: 2 lakástakarítás.
Adnám - e hozzá a cégem nevét, illetve vállalnánk -e a két lakás kitakarítását. Mondtam benne vagyok. Nem is bántam meg, remekül lezajlott minden, nagyon profik voltak.
Meg is lett a két nyertes, szombaton ki is takarítottunk, egy fiatal pár lakásában. Úgy indítottak, hogy megkérdezték kérünk e kávét. A takarítónők egymásra néztek, és majdnem elkezdtek hangosan nevetni. Szerencsére megállták nevetés nélkül, szegény lakás tulajdonosok nem értették volna, hogy mit nevetnek a takarítónőim. A rendszeres olvasóim tudják, hogy mire céloztam most, aki nem érti, picit lejjebb a Miss Marple és a kávé történetét olvassa el. Végül nem kértünk kávét, a lakástakarítás jól sikerült.

Szombaton megyünk a másik nyerteshez...

2009. április 12., vasárnap

Gyümölcsmosás régen és ma. Alapvető higiénia?

A napokban voltam egy helyen, ahol gyümölcsöt szerettem volna vásárolni otthonra. A polcokon szebbnél - szebb gyümölcsök voltak. Egy része valószínűleg importált, ami végül is nem baj, hiszen nem nagyon terem meg itthon áprilisban még a gyümölcs. Végül is nem ez a lényeg. Hanem fogyasztás előtt a megmosása. Történt, hogy egy anyuka elkezdte tömni a mosatlan gyümölcsöt a gyereke szájába. ( Fizetés után ) Láttam, hogy a gyümölcsös dobozban mindenféle pici bogarak voltak. Ő meg bőszen adta a gyereknek.
Eszembe jutott, hogy amikor gyerek voltam, - sőt ez még a mai napig előfordul velem - én hogyan ettem a gyümölcsöket.
Vidéken - Csongrád megyében - töltöttem a nyarat a nagyszüleimnél. Hát kérem akkor nem nagyon volt gyümölcs mosás. Felmásztam a fára, és jó koszos kézzel ettem mindenféle finomságokat. Nem is történt semmi bajom, semmiféle betegséget nem szedtem össze. Élek és virulok. ( amit nem a kamionos "barátomnak" köszönhetek ) Persze valószínűleg régebben nem volt ez a fene nagy környezet szennyezés. Más volt a levegő.
Ma már a gyerekeimnek szigorúan megmosom a gyümölcsöket, mielőtt elkezdik enni.
Sajnos ilyen világot élünk...

2009. április 6., hétfő

Miss Marple és a kávé. Egy Társasház takarítás története...

Az egyik délutáni irodaház takarításánál mesélte el az egyik takarítónőm, ezt a történetet, ami vele történt meg. Mit ne mondjak, jót nevettünk rajta...
Történt, hogy az egyik társasháznál, ahová hetente egyszer jár takarítani, a szokásos munka folyamatot végezte. Felseprés, portalanítás, felmosás stb...
A lépcső felseprésénél egyszer csak nyílt az egyik ajtó, és az ott lakó néni megkérdezte a takarítónőmet, hogy: Kedves kér kávét? Ő meglepődött a kérdésen, mert már régóta jár oda takarítani, de még ilyen kérdést eddig nem kapott. Mindenesetre úgy gondolta, hogy jól esne neki egy kávé, ezért kért.
Erre a néni - aki teljesen úgy nézett ki mint Miss Marple - hozott egy üvegpohárban neki kávét, majd mondta, ha megitta, csöngessen be hozzá nyugodtan a pohárral.
Be is csöngetett. Megköszönte szépen, majd folytatta a munkáját. Ahogy leért a földszintre, látta, hogy rendőrök állnak a bejáratnál, és mennek fel a nénihez. Elkezdett erősen gondolkozni. Miért vannak ott a rendőrök? Úristen, tuti, hogy a néni - azaz Miss Marple - ujjlenyomatot vett tőle. De ő nem csinált semmit. Teljesen kétségbe esett, hogy most mi lesz? Biztos beviszik kihallgatásra, amikor Ő ártatlan. Közben végzett a takarítással, gondolta, ha akartak volna tőle valamit, már úgyis szóltak volna neki, ezért elment a társasházból.
A következő héten ment megint takarítani a társasházba. A korlátokat portalanította, amikor nyílt az ajtó, és Miss Marple így szólt: Hahó, kér kávét? Na erre teljesen kész lett. De azért kért kávét. Megkérdezte a nénit, hogy miért voltak itt a rendőrök? Á kedves betörtek, az egyik lakásba, de már megvan a tettes. Megint elkezdett gondolkozni, hogy akkor miért kapott ismét kávét? Úristen, tuti, hogy meg akarja őt mérgezni...
Végül is nem mérgezte meg, és azóta is minden héten megkapja a kávéját, és elbeszélgetnek a nagyvilág dolgairól.