Sajnos megbetegedett az egyik takarítóm, aki társasházakat takarít.
Kiosztani a takarítási munkát most nem tudtam a többi takarító kollégám között, ezért én járok a héten a lépcsőházakat takarítani. - Gondoltam is takarítás közben a győri takarító kollégámra Ildikóra, aki szintén társasházakat takarít, és blogot is ír:
A lebetegedett takarító kollégám ma jelezte felém, hogy valamivel jobban érzi magát, pénteken már jönne dolgozni, de mondtam szó sem lehet róla, pihenjen inkább, mert ha nem gyógyul meg teljesen, még valami szövődményt is összeszedhet.
Van olyan társasház, amelyik már ismert a számomra, hiszen már régebben takarítottam, de van közte új is, ahol csak ellenőrizni jártam ezidáig.
Szépen beosztottam magamnak a takarítási feladatokat, sorba járom a társasházakat. Régi ismerősökkel találkoztam ismét, jókat beszélgettünk, megint megkínáltak a lakók kávéval, mint a régi szép időkben:)
A legkeményebb napom a szerda volt, délutánra el is fáradtam rendesen, - hiába elszoktam a takarítási munkáktól.
Persze azért örülök, hogy van munkák, és ismét rájöttem arra, hogy minden tiszteletem a takarító munkatársaimé, akik nap mint nap becsületesen dolgoznak a cégért, és magukért.
