Sajnos egyre több ember lesz allergiás valamilyen anyagra. És egyre többen lesznek szénanáthásak is.
Az allergia a szervezet immunrendszerének reakciója különböző külső és belső anyagokra. Az allergiás betegekben ezek az anyagok túlzott mértékű ellenanyag termeléséhez vezetnek. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel kialakul az allergiás reakció. Az allergiás reakció során az immunrendszer bizonyos sejtjeiből az idegen anyagok számára mérgező vegyületek (pl. hisztamin) szabadulnak fel. A hisztamin központi szerepet játszik az allergiás reakciók kialakulásában.
A szénanátha a légúti allergia egyik formája, amely lehet szezonális, amelyet a levegőben levő virágporok, pollenek okozzák, és a nem szezonális, amelynél a tünetek egy hónapnál tovább is fennállnak, illetve az egész évben tünetekkel járó allergia is, amit atka, toll vagy állati szőr okoz.
A szénanátha kialakulását a szervezetben elősegíti az is, hogy a terhesség alatt, és az újszülött korban mekkora mennyiségű pollen éri a gyermeket. A pollen szezonban született gyermekeknél pl. nagyobb arányban fordul elő, a szénanátha kialakulásának a veszélye.
A szénanáthát, a virágporban található egyes fehérjemolekulák okozzák, amely kiváltja a tüsszögést, orrviszketést, orrdugulást, de a vízszerű orrfolyást is, valamint a szem vörösödését és viszketését is. A pollen folyamatosan irritálja a nyálkahártyát, ezért váladékot termel.
Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg és közép fülgyulladás. Aki pollenérzékeny az a gyümölcsökkel és zöldségekkel is allergiás reakciót produkálhat. (keresztallergia)
A pollenek több hullámban támadnak:
Tavasszal a fák pollenjei, pázsitfüvek, nyáron egyes gabonafélék, nyár végén a parlagfű, libatop, és az ürömfélék.
A virágpor a legnehezebben kivédhető allergén. Nyáron a meleg levegő rengeteg virágport visz magával a felsőbb légkörbe. Este a levegő lehűlésével a pollenek visszahullnak a földre.Ez okozza sokaknál az éjszakai rosszullétet, asztmás rohamot.Ráadásul a növények pollenkibocsátása nem ugyanakkor történik. A fűfélék reggel szórják a polleneket, a nyírfa meg pl. délután.
A növények akkor szórják virágporukat, amikor süt a nap, a borús napokon a pollen felgyülemlik a virágokban, és a napsütéses napokon a felgyülemlett virágporokat kibocsátják ismét a levegőbe. Megváltás amikor esik az eső, olyankor leveri a levegőben levő polleneket.
Viszont valamennyire védekezhetünk ellene, de sajnos elkerülni nem tudjuk teljesen a polleneket.
Néhány jó tanács:
-Legfontosabb, az allergizáló pollenek beazonosítása, és elkerülése.
-Lefekvés előtt naponta hajmosás
-Rendszeres arcmosás, és ruhacsere
-A lakásban ne legyen ventilátor.
-Az ablakokat tartsuk zárva, illetve sűrűbben mossuk az ágyneműt
Az allergia a szervezet immunrendszerének reakciója különböző külső és belső anyagokra. Az allergiás betegekben ezek az anyagok túlzott mértékű ellenanyag termeléséhez vezetnek. Amikor a szervezet ismételten találkozik az allergénnel kialakul az allergiás reakció. Az allergiás reakció során az immunrendszer bizonyos sejtjeiből az idegen anyagok számára mérgező vegyületek (pl. hisztamin) szabadulnak fel. A hisztamin központi szerepet játszik az allergiás reakciók kialakulásában.
A szénanátha a légúti allergia egyik formája, amely lehet szezonális, amelyet a levegőben levő virágporok, pollenek okozzák, és a nem szezonális, amelynél a tünetek egy hónapnál tovább is fennállnak, illetve az egész évben tünetekkel járó allergia is, amit atka, toll vagy állati szőr okoz.
A szénanátha kialakulását a szervezetben elősegíti az is, hogy a terhesség alatt, és az újszülött korban mekkora mennyiségű pollen éri a gyermeket. A pollen szezonban született gyermekeknél pl. nagyobb arányban fordul elő, a szénanátha kialakulásának a veszélye.
A szénanáthát, a virágporban található egyes fehérjemolekulák okozzák, amely kiváltja a tüsszögést, orrviszketést, orrdugulást, de a vízszerű orrfolyást is, valamint a szem vörösödését és viszketését is. A pollen folyamatosan irritálja a nyálkahártyát, ezért váladékot termel.
Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg és közép fülgyulladás. Aki pollenérzékeny az a gyümölcsökkel és zöldségekkel is allergiás reakciót produkálhat. (keresztallergia)
A pollenek több hullámban támadnak:
Tavasszal a fák pollenjei, pázsitfüvek, nyáron egyes gabonafélék, nyár végén a parlagfű, libatop, és az ürömfélék.
A virágpor a legnehezebben kivédhető allergén. Nyáron a meleg levegő rengeteg virágport visz magával a felsőbb légkörbe. Este a levegő lehűlésével a pollenek visszahullnak a földre.Ez okozza sokaknál az éjszakai rosszullétet, asztmás rohamot.Ráadásul a növények pollenkibocsátása nem ugyanakkor történik. A fűfélék reggel szórják a polleneket, a nyírfa meg pl. délután.
A növények akkor szórják virágporukat, amikor süt a nap, a borús napokon a pollen felgyülemlik a virágokban, és a napsütéses napokon a felgyülemlett virágporokat kibocsátják ismét a levegőbe. Megváltás amikor esik az eső, olyankor leveri a levegőben levő polleneket.
Viszont valamennyire védekezhetünk ellene, de sajnos elkerülni nem tudjuk teljesen a polleneket.
Néhány jó tanács:
-Legfontosabb, az allergizáló pollenek beazonosítása, és elkerülése.
-Lefekvés előtt naponta hajmosás
-Rendszeres arcmosás, és ruhacsere
-A lakásban ne legyen ventilátor.
-Az ablakokat tartsuk zárva, illetve sűrűbben mossuk az ágyneműt